Mint ahogyan azt a díjátadón megtartott beszédemben is elmondtam, reméljük hogy az Edu Robotics Cup 2021 versenyével zártunk egy hosszú és nehéz korszakot, a korlátozások, a világjárvány és a jelenléti rendezvények hiányának a korszakát.

A 2021-es versenyen is a Project Challange kiíráson indultak a vajdasági magyar csapatok. Ez a verseny került megszervezésre online, magyar nyelven. Idén is téma az ünnepek voltak, ezen belül is a következő altémák kerültek meghirdetésre:

#ajándékozás

 #főzés

 #karácsonyfa állítás

 #játék a családdal

 #rendrakás

Ahogy a témák meghatározásából is látszik, a felkészülési időszak egybeesett az ünnepi időszakkal. A versenyidőszak 2021. október 18-tól 2021. december 30-ig tartott, az online interjúk pedig 2022. január 8 és 12 között kerültek lebonyolításra.

A versenyidőszak folyamán a tanulók egy írásbeli beszámolót kellett, hogy készítsenek és ezt kellett az online platformra feltölteni. A beszámolót terjedelme maximum 6 oldal lehetett és a következő kérdéseket kellett, hogy érintse:

• Hogyan került kiválasztásra a projekt témája és az hogyan kapcsolódik a meghirdetett ERC
• Project Challenge tematikájához?
• Mi a projekthez végzett kutatása módszertana és eredménye?
• Milyen módon kapcsolódik a projekt a robotikához?
• Mi a projekt végső következtetése, problémafelvetés esetén a megoldása?
• Milyen tágabb értelemben vett vagy szélesebb körben alkalmazható megoldásokat tartalmaz
• a projekt?

Az egyéni indulóknak, csapatoknak fel kellett tölteniük egy videót (2 és 5 perc közötti terjedelemben), amiben bemutatják a projektjüket. A projektet bemutató videóhoz a versenyzőknek építeniük kell egy bemutató helyet, ahol a projekt bemutatásra kerül. A bemutató hely mérete nincs meghatározva, de a bírók a pontozás során figyelembe vették, hogy mennyire illeszkedik a tematikához, mennyire kreatív és mennyire segíti a projekt megértését. A bemutató videóban valamilyen formában meg kell jelennie mindegyik versenyzőnek. A videóhoz a jobb érthetőség kedvéért feliratot kellett készíteni.

A verseny harmadik része volt az online interjú, amelyben nem volt követelmény, hogy a csapattagok egy helyen legyenek. Itt a bírók, egy interaktív beszélgetés keretein belül, feltették a kérdéseiket és elbeszélgettek a projektekről. Ezt a részt különösen jó újításnak tartom, mivel az online videókonferenciák a mai munkaerőpiac és a különböző projektek szerves részét képezi.

Az Edu Robotics Cupon 26 vajdasági magyar csapat indult. Több mint hetven gyermek versenyzett és kilenc dobogós helyből ötöt vajdasági magyar csapatok szereztek meg: egy első, két második és két harmadik helyezést. A versenyre 6 országból vettek részt csapatok. A vajdasági díjátadóra április 29-én került sor, Szabadkán.

A verseny fővédnöke idén is Pásztor István elnök úr volt és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával sikerült megszervezni a versenyt. Az idei verseny támogatója Kovács Attila, topolyai vállalkozó volt. Külön köszönettel tartozunk a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak és a Karrierépítő Központjának a sikeres rendezvényszervezésért. Az operatív feladatok és döntések meghozatalában nagyon sokat segített Vicsek Annamária, államtitkár és Szögi Zoltán az Edutus csapatának a vezetője.

Eredmények:

Rookie (10 év alattiak)

Szerbiai helyezés	Nemzetközi helyezés	Csatatnév	Csapatvezető	Csapattag 1	Csapattag 2	Csapattag 3
1	2	Karácsonyi Győztesek	Námesztovszki Tímea	Námesztovszki Gergő	Námesztovszki Sára
2	3	Mini Manók	Bakos Tímea	Bakos Emma	Bakos Anna	Pintér Alíz
3	5	Robotolók	Göblös Péter	Kecskeméti Kata	Solymosi Virág	Nagy Denisz

Kids (10-14 év közötti korosztály)

Szerbiai helyezés	Nemzetközi helyezés	Csatatnév	Csapatvezető	Csapattag 1	Csapattag 2	Csapattag 3
1	3	6.b Roboteam	Kókai Anasztázia	Mészáros Máté	Csanádi Fedor	Csőke Olivér
2	4	Robot Mókolók	Kókai Anasztázia	Törteli Endre	Petrović Mirko
3	5	Manók	Major Tibor	Kisimre Aina	Laczkó Máté	Zsiga Dániel

Teens (15-19 év közötti korosztály)

Szerbiai helyezés	Nemzetközi helyezés	Csatatnév	Csapatvezető	Csapattag 1	Csapattag 2	Csapattag 3
1	1	Konkáv Háromszög	Bálint Nóra	Gubis Alex	Erdélyi Nimród	Vékony Dominik
2	2	Beszédes Lego Team	Bálint Nóra	Balogh Kornél	Fábián Tamás

Csoportkép a díjátadóról, forrás: Magyar Szó

Médiavisszhang az eredményhirdetésről:

Magyar Szó

Magyar Szó galéria

Pannon RTV

A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. (HEPA) és a Digitális Jólét Program (DJP) jóvoltából ott lehettem idén a világ egyik legnagyobb oktatástechnológiai kiállításán, a The Bett show-n. A kiállítás zászlóshajója (amelyhez sok más kísérő rendezvény társul) Londonban található, de megszervezik a világ más pontjain is. A show-t Londonban az ExCel-ben szervezék meg 2022. március 22 és 25 között.

Mivel én először vettem részt ezen a rendezvényen, nincs viszonyítási alapom, azonban a tapasztaltabb bett-ező kollégák megjegyezték, hogy a világjárvány után kisebb, hiányoznak a kínai kiállítók, valamint az inklúziót segítő projektek és a különböző népszerű eszközökhöz (micro:bit, Raspberry Pi és Arduino) kínált kiegészítő elemek. Számomra az egész kiállítás egy hatalmas, nyüzsgő és igazán inspiráló környezet volt. A nyitáskor tömött sorokban érkeztek az emberek és már az átszállási pontokon önkéntesek irányították a tömeget.

A kiállításon természetesen megjelentek a nagy nevek, amelyek meghatározzóak a hardver- és szoftvergyártás piacát, mint amilyenek az Intel, Assus, Google, Microsoft, Samsung, Zoom Video Communications, Apple, SMART vagy a LEGO. Ezek a kiállítók hatalmas, testreszabott és egyéni standokkal jelentek meg, míg a kisebb vállalkozások a szervezők által biztosított helyet “lakták be”.

Természetesen minden kiállító egyértelmű célja az volt, hogy új piacot és felhasználókat szerezzen, valamint hogy meggyőzze a potenciális felhasználókat arról, hogy az ő terméke/szolgáltatása egyedi és a legjobb a piacon. Ezzel együtt érezhető egy piaci telítettség az (online) értékelést segítő eszközök (kvízek és tesztek, valamint a hallgatói visszejelzést biztosító megoldások), valamint a videó-konferencia rendszerek piacán. De lehetséges, hogy ez csak egy szubjektív meglátás, mivel mindkét csoportból több alkalmazást használok intenzíven és napi szinten, így lehet, hogy én nem voltam nyitott eléggé az új lehetőségek irányába :).

Egyértelműen trend a különböző robotok használata az oktatásban, a 3D nyomtató, a lézervágó gravírozó, a virtuális és a kiterjesztett valóság és a játékosítás is.

A kiállítók nagyon jók voltak és ötletes megoldásokkal igyekeztek felkelteni a látogatók figyelmét. Nagyon jól működött a különböző ingyenes promóciós anyagok elhelyezése a pultokon (golyóstoll, édesség vagy a nagy népszerűségnek örvendő eco szatyor). Igazán ötletes volt a beléptető rendszer, illetve a nyakba akasztható azonosító (badge), amelyet a látogatók maguk nyomtattak ki otthon, a helyszínek csak a tokot kaptuk meg és ez jelentősen felgyorsította a regisztrációt és a bejutást. Emellett a QR-kód leolvasásával, amire a kiállítók engedélyt kérhettek, hozzájutottak a látogató elérhetőségére, így a későbbiekben felvehették vele a kapcsolatot.

Természetesen az e-sport egy olyan terület, amely hangsúlyosan megjelent ezen a kiállításon is. Azt láttuk, hogy ezek a standok a legnépszerűbbek a gyerekek között. Hatalmas tömeg alakult ki egy-egy ilyen helyszín körül, ahol játszottak, egymással versenyezve. A játék képét természetesen kivetítették és egy jól kommunikáló kommentátor irányította a folyamatokat.

Számomra azok az ötletes megoldások voltak a leginkább érdekesek, amelyek kis költségvetésből készültek el, mégis látványosak és érdekesek voltak. Ide tartozik a micro:bit-ekből készült kar, amely a kéz mozgását viszi át egy szívószálakból épült toronyra. Az egész projekthez 2 micro:bit és 2 szervo motor kell, a többi alkotóelem olcsó és kis kreativitással elkészíthető. A másik kedvenceim azok a multidiszciplináris projektek, ahol megjelenik az informatika/programozás, az építés és/vagy a zene, testmozgás. Egyik legötletesebb ilyen megoldás a távolságmérő adataira felépített billentyűzet volt vagy a célbadobás, amelyhez a kiállító saját berendezést használt, de megoldható sokkal kisebb költségvetésből is.

A show-n számos magyarországi kiállító kapott helyet, valamint Magyarország külön bázissal rendelkezett. A magyarországi kiállítók, mint amilyenek a Redmenta, Webuni, Mozaik vagy a Logiscool szerintem kimagoslóan jól teljesítettek, látványos és tartalmas módon jelentek meg a kiállításon.

Külön érdekesség volt számomra azok a kisgyermekeknek készült játékok és bútorok, amelyek nagyon ötletesek voltak és szerintem minden intézményvezető és nagycsaládos szülő számára igazán érdekes és gondolatébresztő lehet.

A kiállítók standjai mellett nagyok sok szakmai program, célirányos/tematikus túra állt rendelkezésre. A jelenléti előadásokat streamelték, valamint nagy számú külső előadó is bejelentkezett és tartott előadást. Én részt vettem a Google Tanterem új funkcióit bemutató előadáson, egy értékelésről szóló előadáson, valamint természetesen a LEGO Education projekt előadásain. Számomra a LEGO Educationról szóló előadássorozat volt a leginkább gondolatébresztő, ahol Lacky Kaur (a program egyik vezetője), Neill Lunnon (Fulham iskola) és a prgram helyi koordinátora tartott előadást arról, hogy hogyan valósul meg ez a kezdeményezés az ő intézményükben, valamint hogyan tudták a világjárvány idején folytatni a programot, amelyet eredetileg jelenlétire terveztek. Azt láttam, hogy a LEGO nagyon komolyan erősíti ezt az Education vonalat. Nagyon gazdag szakirodalmi és elméleti háttérrel indulva, fókuszálva azokra a kulcsterületeket, mint a tapasztalati tanulás, a csapatmunka-készség, a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Ezek olyan készségek, amelyek fejlesztését mi felvállaltuk és folyamatosan mérjük a szerbiai WRO (World Robot Olympiad) koordinálása során.

Számomra a LEGO műhely volt az egyik legérdekesebb pontja a kiállításnak, ahol ismertették az új termékeket, valamint az ehhez tartozó szakmai anyagot is.

A kiállításra nagyon sok gyerek érkezett, akiket szintén különböző játékok és foglalkozások vártak. Azonban ez számomra is új volt és úgy gondolom, hogy a mi oktatási rendszerünk erre még nincs felkészülve sem technikailag, sem szakmailag, hogy a gyerek igényei alapján építsük fel/módosítsük a meglévő oktatási folyamatot, mivel a tanulók azt szavazták meg, hogy holnaptól ezzel a robottal és ezzel az applikációval szeretnéntek tanulni.

Mindent aláhúzva, hatalmas élmény és szakmai tapasztalt volt ez a kiállítás számomra, nagy köszönettel tartozom mindenkinek, aki támogatta azt, hogy kijuthassak ide.

Amikor szerbiai válságstáb feloldotta a korlátozásait, tudtuk folytatni a világjárvány előtt népszerű oktatástechnológiai bemutatónkat, amellyel már eddig is nagyon sok helyre jutottunk el a múltban.

Nagy sikerű bemutató tartottunk Óbecsén, Horgoson, Kishegyesen és újra Óbecsén.

A bemutató lényege, hogy az MTTK-s hallgatók, a leendő pedagógusok, illetve újságírók, gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert és bemutassák az oktatástechnológia legújabb vívmányait az általános iskolás tanulóknak, valamint az érdeklődő pedagógusoknak. A mostani népszerűsítés elsődleges célja a LEGO robotok és ezzel együtt a WRO (World Robot Olympiad) robotprogramozó verseny népszerűsításe volt a következő projekt kereteink belül: Robotprogramozó programok népszerűsítése a Vajdaságban, különös tekintettel a MTMI (a matematika, a természettudományos, a műszaki és az informatikai) kompetenciák fejlesztésére.

Az első két helyszín, ahova eljutottunk az a Petőfi Sándor Általános Iskola, Zentán (március 11-én) és a Tanoda Péterrévén (március 12-én).

A foglalkozásokat 45 percesre terveztük, a diákoknak egy pontgyűjtő füzetet adtunk, amelybe minden bázisnál kaptak egy pecsétet, amennyiben elvégeztek egy egyszerű feladatot. A diákoknak, akik összegyűjtötték az összes pecsétet, egy szerény ajándékot adtunk. A teljes foglalkozás mögé egy történetet építettünk fel, amely arról szól, hogy Rupert maci elveszett és az egyes állomásokon, a feladatok elvégzésével, a tanulók segítenek neki hazajutni.

A zentai  bemutatón a következő MTTK-s hallgatók vettek részt, a következő feladatkörökkel:

Balázs Zita – mesélő, koordinátor

Tari Emese – Quiver (virtuális és interaktív kifestő)

Gulyás Csenge – Curiscope (virtuális és interaktív boncolás)

Hadžikadić Lilla – Code and go mouse

Szuromi Éva – Animal 4D+

Szabó Ledenyi Nikolett – Lego Boost

Megyeri Márk – LEGO EV3 Mindstorms Education

A Pannon RTV tudósítása a zentai eseményről

Péterrévére már egy más jellegű foglalkozást terveztünk, kevesebb résztvevőre és jobban az egyéni igényekre épülő műhelyet építettünk fel.

A következő bázisok voltak itt:

Barta Jozefina – Code and go mouse

Fekete Lúcia – Quiver (virtuális és interaktív kifestő)

Király Adrián – LEGO EV3 Mindstorms Education

Newsroom Communicator tudósítása az eseményről.