Oktatásinformatikai rendszerek – ANDM-128 és ANDM-128L (ELTE PPK, tavaszi szemeszter)
Az előzetes egyeztetések és az előző években használt tematikák áttanulmányozása után kikristályosodott számomra, hogy a kurzus a honlapkészítésre és az e-learning keretrendszerekre fog felépülni. A tematikát (http://bit.ly/13lQS8h) ezután úgy módosítottuk, hogy az inkább mélységében merítse ki a két legismertebb ilyen jellegű alkalmazást a WordPress-t és a MOODLE-t, ahelyett hogy felületesen foglalkozzunk nagyobb számú környezettel. Ezekhez a környezetekhez kapcsolódtak az egyes kisebb egységek, mint az interaktív panorámaképek készítése és közzétele, valamint a SMART Notebook szoftver segítségével elkészített segédanyag. A követelményeket próbáltuk minél pontosabban meghatározni (widgetek száma, bővítmények száma, bejegyzések száma, tananyagok száma és típusa stb.), elsősorban az értékelési kritériumok tudatosításának céljából.
A hallgatókkal történő kommunikáció fogadóórák keretében, e-mail segítségével és zárt facebook csoportban valósult meg. Természetesen a Facebookon történő kommunikáció volt a legközkedveltebb :).
A kis lépésekben történő haladás és folyamatos feladatmegoldással egybekötött tanulás az alacsonyabb előtudással érkezett hallgatókat is motiválta. Sajnos a levelező csoportban, elsősorban a kevés kontaktóra, valamint az időhiány következtében kevésbé részletező kontaktórákon gyakrabban tapasztaltam lemaradást. Emellett a levelezők közül nehezen pótolták a hallgatói hiányzások következtében kimaradt tartalmakat és nehezen oldották meg az erre épülő feladatokat. Ezzel ellentétben a nappali képzés hallgatói, akik hiányoztak az előző órán, az óra elején/előtt megtartott összefoglaló után hatékonyan tudták folytatni a keretrendszerek építését és tevékenyen tudták követni az előadásomat.
Habár egy MA képzésben a források önálló felkutatása kell(ene), hogy domináljon, mégis folyamatos követelményként jelent meg a saját készítésű PDF-ek létrehozására. Így a szemeszter végére az elkészült szövegek és a néhány más szerzőtől ajánlott munka teljes mértékben lefedi a szeminárium gyakorlati elemeit (is).
- Námesztovszki Zsolt (2013): A WordPress telepítésének lépései. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/13Mfpcv
- Námesztovszki Zsolt (2013): A WordPress testreszabása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/15B7qdT
- Námesztovszki Zsolt (2013): Bejegyzések, oldalak létrehozása és szerkesztése WordPress-ben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/14VK8kb
- Námesztovszki Zsolt (2013): Bővítmények telepítése és szerkesztése WordPress-ben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/13MfsVK
- Námesztovszki Zsolt (2013): Interaktív panorámaképek készítése és ezek közzététele. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/17JhHa2
- Námesztovszki Zsolt (2013): A MOODLE telepítése és testreszabása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/1489zkL
Mindkét rendszert a telepítéstől kezdődően építettük fel, azonban az ingyenes tárhelyek (www.000webhost.com) megbízhatatlan és korlátozott működésének eredményeként váltottunk a www.wordpress.com online felületre, valamint a http://www.andm-128.namesztovszkizsolt.com/ saját tárhelyre. A panorámaképek megosztásánál is népszerűbb volt az online web 2.0-ás környezet (http://www.360cities.net/), mint az FTP csatlakozással feltölthető HTML alapú rendszer.
Habár a honlapok és az e-learning kurzus témája szabadon választható volt és ez jelentősen motiválta a hallgatókat, a kontaktórákon egy képzeletbeli honlapot (andragógia) és MOODLE kurzust (egészséges életmód) építettünk és adtuk hozzá az ismertetett tartalmakat, funkciókat és alkalmazásokat. Az interaktív panorámaképeket, egy bemutató feladat elvégzése utána, saját készítésű képekből alkottuk meg. A beadandók időben, mivel digitális bennszülöttekről van szó, sokszor éjfél előtt néhány perccel, érkeztek meg. A csoportokban azonban nem volt elhanyagolható a hiányzások száma, amely jelentősen befolyásolta a munkák minőségét és a követelmények teljesítésének a sikerességét. Azt tapasztaltuk, hogy a honlapkészítés igénye és szándéka megvolt már a hallgatókban, mivel a témaválasztás igen gyorsan megtörtént és létező szervezetek, egyesületek vagy kedvtelések honlapjai kezdtek el épülni. Külön elismerés az is, hogy néhány hallgató jelezte, hogy további felkérései érkeztek, szervezetek illetve magánszemélyek honlapjának elkészítésére :).
A két beadandó mellett (honlap és e-learning kurzus), ezek bemutatása (szerkesztési folyamat, tapasztalat a keretrendszerekről, nehézségek, technikai problémák, stb.) is szerepelt a követelmények között, 35 + 15 arányban. A honlapok címét a hallgatók egy online dokumentumba másolták, ahova a későbbiekben, a visszajelzések és az esetleges hiányosságok és hibák jegyzéke került.
Az élőszavas bemutatás mellett a podcastok is népszerűek voltak, amelyeket szintén a Facebook csoportban kellett megosztani és a visszajelzések és kérdések is itt jelentek meg. A podcastek szinte kivétel nélkül a http://www.screencast-o-matic.com/ alkalmazás segítségével készültek el. A bemutató mellett, a teljes munkafolyamatot rögzítő podcast készült (http://bit.ly/15A5j8C).
A tematika további fejlesztésénél ajánlatos lenne webergonómiai irányelvek beiktatása, mivel néhány honlapnál tapasztaltam a túl kicsi, nehezen olvasható betűket, a minőségtelen (háttér)képeket és a tartalmak nehezen áttekinthető struktúráját. A szerekesztéssel kapcsolatos tapasztalatok pedig online munkanapló segítségével lenne szerencsésebb megoldani, az egyes munkafolyamatok befejezése után, meghatározott karakterszámú terjedelemben.
A legsikeresebb munkák (a készítők jóváhagyásával):
Podcast:
Honlapok
Körképek
HTML alapú:
360cities felületen:
Moodle kurzusok
Pedagógusjelöltek attitűdvizsgálata a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetekről
A jövő oktatási környezeteinek kialakítását elsősorban a jövő pedagógusai fogják meghatározni, ezért kulcsfontosságú a pedagógusjelöltek attitűdje a korszerű oktatási környezetekkel kapcsolatban. Másrészről az innováció, az alkalmazott módszerek és munkaformák a pedagógusképzésben döntően hatnak a leendő pedagógusok gyakorlati munkájára.
Az információs társadalom és a felnövekvő új nemzedék követelményként fogalmaz meg egy folyamatosan megújuló, a legújabb technikai vívmányokat és alkalmazásokat felhasználó, innovációval fémjelzett oktatási környezetet. Emellett a munkája iránt felelősséget érző, a tanulók visszacsatolásait figyelő pedagógus megállapíthatja, hogy az IKT-eszközök irányába tett lépéseket többszörösen pozitívan fogadják a tanulók.
Az online térben egyre kifejezettebb lett a tartalmak létrehozása, ezek megosztása, az interaktív és együttműködésre épülő tevékenységek. Korszerű pedagógiai törekvések a tanulói aktivitást, a csoportmunkát, valamint az IKT-eszközök alkalmazását hangsúlyozzák. Így a két tudományterület találkozásánál létrejöttek a web 2.0-ás oktatási környezetek.
Kutatásunk témája a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetek. Ez a kutatás pedagógusjelöltek (N=45), tutorok, felsőbb évfolyamok (N=9) és tanárok (N=1) tevékenységét vizsgálja két szemeszteren keresztül web 1.0-ás, majd web 2.0-ás környezetben. A gyakorlatban a web 1.0-ás oktatási környezetet egy honlap és az ide feltöltött szöveges fájlok (PDF), valamint az e-mail segítségével történő kommunikáció alkotta, míg a web 2.0-ás környezetet egy zárt facebook csoport és egy MOODLE keretrendszer, valamint ezek kommunikációs lehetőségei.
Az eredményekből kiderül, hogy a pedagógusjelöltek szívesebben tanultak web 2.0-ás környezetekben, mivel ez a környezet újszerűen hat, hatékonyabban folyik a kontaktórák utáni kommunikáció, valamint a tananyaghoz kötődő érdekességekkel találkoznak. A pedagógusjelöltek 93%-a a web 2.0-ás oktatási környezetet részesítené előnyben a pedagógusi munkája során. Másrészről meg kell jegyezni, hogy a web 2.0-ás oktatási környezetekben gyakrabban megjelennek a tananyaghoz nem kapcsolódó információk, valamint nagyobb számban érezték úgy a hallgatók, hogy az oktatási környezet sérti a magánszférájukat.
Pedagógusjelöltek attitűdje a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetekről (1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben igen)
.
Aktivitás a web 2.0-ás oktatási környezetben: kontaktórák után, beadandók, szorgalmi feladatok, vizsgák előtt és után jelentősen magasabb szintet mutat, míg a vizsgaidőszakban és az állami ünnepeken alacsony az aktivitás
Pedagógusjelöltek asszociációjából készült címkefelhő a web 1.0 és a web 2.0 szavak kapcsán (válaszadónként 3 fogalom)