Sep 03

Oktatásinformatikai rendszerek – ANDM-128 és ANDM-128L (ELTE PPK, tavaszi szemeszter)

Posted on by

                Az előzetes egyeztetések és az előző években használt tematikák áttanulmányozása után kikristályosodott számomra, hogy a kurzus a honlapkészítésre és az e-learning keretrendszerekre fog felépülni. A tematikát (http://bit.ly/13lQS8h) ezután úgy módosítottuk, hogy az inkább mélységében merítse ki a két legismertebb ilyen jellegű alkalmazást a WordPress-t és a MOODLE-t,  ahelyett hogy felületesen foglalkozzunk nagyobb számú környezettel. Ezekhez a környezetekhez kapcsolódtak az egyes kisebb egységek, mint az interaktív panorámaképek készítése és közzétele, valamint a SMART Notebook szoftver segítségével elkészített segédanyag. A követelményeket próbáltuk minél pontosabban meghatározni (widgetek száma, bővítmények száma, bejegyzések száma, tananyagok száma és típusa stb.), elsősorban az értékelési kritériumok tudatosításának céljából.

                A hallgatókkal történő kommunikáció fogadóórák keretében, e-mail segítségével és zárt facebook csoportban valósult meg. Természetesen a Facebookon történő kommunikáció volt a legközkedveltebb :).

                A kis lépésekben történő haladás és folyamatos feladatmegoldással egybekötött tanulás az alacsonyabb előtudással érkezett hallgatókat is motiválta. Sajnos a levelező csoportban, elsősorban a kevés kontaktóra, valamint az időhiány következtében kevésbé részletező kontaktórákon gyakrabban tapasztaltam lemaradást. Emellett a levelezők közül nehezen pótolták a hallgatói hiányzások következtében kimaradt tartalmakat és nehezen oldották meg az erre épülő feladatokat. Ezzel ellentétben a nappali képzés hallgatói, akik hiányoztak az előző órán, az óra elején/előtt megtartott összefoglaló után hatékonyan tudták folytatni a keretrendszerek építését és tevékenyen tudták követni az előadásomat.

                Habár egy MA képzésben a források önálló felkutatása kell(ene), hogy domináljon, mégis folyamatos követelményként jelent meg a saját készítésű PDF-ek létrehozására. Így a szemeszter végére az elkészült szövegek és a néhány más szerzőtől ajánlott munka teljes mértékben lefedi a szeminárium gyakorlati elemeit (is).

  • Námesztovszki Zsolt (2013): A WordPress telepítésének lépései. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/13Mfpcv
  • Námesztovszki Zsolt (2013): A WordPress testreszabása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/15B7qdT
  • Námesztovszki Zsolt (2013): Bejegyzések, oldalak létrehozása és szerkesztése WordPress-ben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/14VK8kb
  • Námesztovszki Zsolt (2013): Bővítmények telepítése és szerkesztése WordPress-ben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/13MfsVK
  • Námesztovszki Zsolt (2013): Interaktív panorámaképek készítése és ezek közzététele. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/17JhHa2
  • Námesztovszki Zsolt (2013): A MOODLE telepítése és testreszabása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Oktatásinformatikai rendszerek – egyetemi szöveggyűjtemény. Letölthető: http://bit.ly/1489zkL

                Mindkét rendszert a telepítéstől kezdődően építettük fel, azonban az ingyenes tárhelyek (www.000webhost.com) megbízhatatlan és korlátozott működésének eredményeként váltottunk a www.wordpress.com online felületre, valamint a http://www.andm-128.namesztovszkizsolt.com/ saját tárhelyre. A panorámaképek megosztásánál is népszerűbb volt az online web 2.0-ás környezet (http://www.360cities.net/), mint az FTP csatlakozással feltölthető HTML alapú rendszer.

                Habár a honlapok és az e-learning kurzus témája szabadon választható volt és ez jelentősen motiválta a hallgatókat, a kontaktórákon egy képzeletbeli honlapot (andragógia) és MOODLE kurzust (egészséges életmód) építettünk és adtuk hozzá az ismertetett tartalmakat, funkciókat és alkalmazásokat. Az interaktív panorámaképeket, egy bemutató feladat elvégzése utána, saját készítésű képekből alkottuk meg. A beadandók időben, mivel digitális bennszülöttekről van szó, sokszor éjfél előtt néhány perccel, érkeztek meg. A csoportokban azonban nem volt elhanyagolható a hiányzások száma, amely jelentősen befolyásolta a munkák minőségét és a követelmények teljesítésének a sikerességét. Azt tapasztaltuk, hogy a honlapkészítés igénye és szándéka megvolt már a hallgatókban, mivel a témaválasztás igen gyorsan megtörtént és létező szervezetek, egyesületek vagy kedvtelések honlapjai kezdtek el épülni. Külön elismerés az is, hogy néhány hallgató jelezte, hogy további felkérései érkeztek, szervezetek illetve magánszemélyek honlapjának elkészítésére :).

                A két beadandó mellett (honlap és e-learning kurzus), ezek bemutatása (szerkesztési folyamat, tapasztalat a keretrendszerekről, nehézségek, technikai problémák, stb.) is  szerepelt a követelmények között, 35 + 15 arányban. A honlapok címét a hallgatók egy online dokumentumba másolták, ahova a későbbiekben, a visszajelzések és az esetleges hiányosságok és hibák jegyzéke került.

                Az élőszavas bemutatás mellett a podcastok is népszerűek voltak, amelyeket szintén a Facebook csoportban kellett megosztani és a visszajelzések és kérdések is itt jelentek meg. A podcastek szinte kivétel nélkül a http://www.screencast-o-matic.com/ alkalmazás segítségével készültek el. A bemutató mellett, a teljes munkafolyamatot rögzítő podcast készült (http://bit.ly/15A5j8C).

                 A tematika további fejlesztésénél ajánlatos lenne webergonómiai irányelvek beiktatása, mivel néhány honlapnál tapasztaltam a túl kicsi, nehezen olvasható betűket, a minőségtelen (háttér)képeket és a tartalmak nehezen áttekinthető struktúráját. A szerekesztéssel kapcsolatos tapasztalatok pedig online munkanapló segítségével lenne szerencsésebb megoldani, az egyes munkafolyamatok befejezése után, meghatározott karakterszámú terjedelemben.

A legsikeresebb munkák (a készítők jóváhagyásával):

Podcast:

http://bit.ly/14fDpVl

http://bit.ly/15SS07F

Honlapok

http://bit.ly/15SSTwV

http://bit.ly/18zt5TW

http://bit.ly/15SUXFe

http://bit.ly/1e9XpdX

http://bit.ly/17n6zg0

http://bit.ly/14fF519

http://bit.ly/18ztfuA

http://bit.ly/14UOfP2

http://bit.ly/1fw7y2r

Körképek

HTML alapú:

http://bit.ly/17BbhsJ

http://bit.ly/15A3vws

360cities felületen:

http://bit.ly/1dCtigy

http://bit.ly/14mQI15

http://bit.ly/15uGv8P

Moodle kurzusok

http://bit.ly/17n2XdR

Aug 03

Pedagógusjelöltek attitűdvizsgálata a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetekről

Posted on by

A jövő oktatási környezeteinek kialakítását elsősorban a jövő pedagógusai fogják meghatározni, ezért kulcsfontosságú a pedagógusjelöltek attitűdje a korszerű oktatási környezetekkel kapcsolatban. Másrészről az innováció, az alkalmazott módszerek és munkaformák a pedagógusképzésben döntően hatnak a leendő pedagógusok gyakorlati munkájára.

Az információs társadalom és a felnövekvő új nemzedék követelményként fogalmaz meg egy folyamatosan megújuló, a legújabb technikai vívmányokat és alkalmazásokat felhasználó, innovációval fémjelzett oktatási környezetet. Emellett a munkája iránt felelősséget érző, a tanulók visszacsatolásait figyelő pedagógus megállapíthatja, hogy az IKT-eszközök irányába tett lépéseket többszörösen pozitívan fogadják a tanulók.

Az online térben egyre kifejezettebb lett a tartalmak létrehozása, ezek megosztása, az interaktív és együttműködésre épülő tevékenységek. Korszerű pedagógiai törekvések a tanulói aktivitást, a csoportmunkát, valamint az IKT-eszközök alkalmazását hangsúlyozzák. Így a két tudományterület találkozásánál létrejöttek a web 2.0-ás oktatási környezetek.

Kutatásunk témája a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetek. Ez a kutatás pedagógusjelöltek (N=45), tutorok, felsőbb évfolyamok (N=9) és tanárok (N=1) tevékenységét vizsgálja két szemeszteren keresztül web 1.0-ás, majd web 2.0-ás környezetben. A gyakorlatban a web 1.0-ás oktatási környezetet egy honlap és az ide feltöltött szöveges fájlok (PDF), valamint az e-mail segítségével történő kommunikáció alkotta, míg a web 2.0-ás környezetet egy zárt facebook csoport és egy MOODLE keretrendszer, valamint ezek kommunikációs lehetőségei.

Az eredményekből kiderül, hogy a pedagógusjelöltek szívesebben tanultak web 2.0-ás környezetekben, mivel ez a környezet újszerűen hat, hatékonyabban folyik a kontaktórák utáni kommunikáció, valamint a tananyaghoz kötődő érdekességekkel találkoznak. A pedagógusjelöltek 93%-a a web 2.0-ás oktatási környezetet részesítené előnyben a pedagógusi munkája során. Másrészről meg kell jegyezni, hogy a web 2.0-ás oktatási környezetekben gyakrabban megjelennek a tananyaghoz nem kapcsolódó információk, valamint nagyobb számban érezték úgy a hallgatók, hogy az oktatási környezet sérti a magánszférájukat.

Pedagógusjelöltek attitűdje a web 1.0-ás és a web 2.0-ás oktatási környezetekről (1 – egyáltalán nem, 5 – teljes mértékben igen)

.

Aktivitás a web 2.0-ás oktatási környezetben:  kontaktórák után, beadandók, szorgalmi feladatok, vizsgák előtt és után jelentősen magasabb szintet mutat, míg a vizsgaidőszakban és az állami ünnepeken alacsony az aktivitás

 

Pedagógusjelöltek asszociációjából készült címkefelhő a web 1.0 és a web 2.0 szavak kapcsán (válaszadónként 3 fogalom)

Jun 06

Pedagógusjelöltekből pedagógusok – egy abszolvens est margójára

Posted on by

A távolinak tűnő 2004-ben, a zűrzavaros Szabadka-Zombor ellentéttel fémjelzett időszakban,  amikor az évfolyamunk, mint a zombori Tanítóképző Kar Szabadkai Kihelyezett Tagozatának végzős évfolyama, az abszolvens estjét szervezte, csak két tanár tisztelte meg ezt a rendezvényt. Két évvel később megalakult a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és amikor munkatársa lettem ennek az intézménynek, igyekeztem az összes ilyen ünnepi rendezvényen részt venni, amely igazából a hallgatókról szól, ezért a tanárok a vacsora után magukra hagyják az ünneplő egyetemistákat, elsősorban azért, hogy kiteljesedjen az önfeledt szórakozás :). Azonban részvételük egy gesztus a hallgatók irányába.

Az idei évben a részvételem másik apropója pedig az volt, hogy én voltam a végzős tanító évfolyam osztályfőnöke (nem kis örömömre és meglepetésemre az óvópedagógus évfolyam is engem nyilvánított osztályfőnökének, habár hivatalosan  nem én voltam megbízva). Az osztályfőnöki szerepkör egy az MTTK családias környezetére jellemző szerepkör, egy olyan tanár (vagy gyakrabban tanársegéd) aki az adott évfolyamra figyel, segítséget nyújt, gyakorlatilag a középiskolai értelemben vett osztályfőnöki teendőket látja el. Ez a szerep a nagyobb felsőoktatási rendszerekben nem létezik. Úgy érzem, hogy az MTTK-n sokkal gazdagabbak az emberi kapcsolatok, ritkán megyünk el a hallgatók mellett úgy, hogy ne beszéljünk velük néhány szót (ha ez elmarad, akkor számomra egyértelmű jel arra, hogy túl fáradt vagyok és ideje picit visszavenni a munkatempóból), míg a környező egyetemi karokon a követelmények meghatározásából és ezek számonkéréséből áll a tanár-diák viszony. Nem gondolom, hogy az ha a hallgatók nagy részéről tudjuk, hogy honnan jött, milyen középiskolát fejezett és milyen tudományterület felé mutat fokozott(abb) érdeklődést az jobb vagy rosszabb, mintha a hallgatók nevéről egy azonosító számsor jutna az oktatók eszébe, csak egyszerűen más.

Az osztályfőnöki tevékenységem az első két évben mondható intenzívebbnek, ebben az időben hallgatták le az úgynevezett “alapozó tárgyakat”, amelyek között az én tantárgyaim is szerepeltek (később a módszertanok következtek). A hallgatók jelentős része ECDL bizonyítványra tett szert és néhányan közülük informatikai jellegű kutatássokkal szerepeltek a diákköri konferencián. A későbbiekben a “minden rendben van?” mondat köré csoportosult a feladatköröm (ugyanis az intenzívebb tevékenység a: “Ki ennek az évfolyamnak az osztályfőnöke?” vagy “Zsolt, mondja meg az osztályának” kezdetű mondatok után következnek). És valóban minden rendben volt, a hallgatók sokat fejlődtek, a pedagógusjelöltekből pedagógusok váltak. Aktívak voltak a Kar rendezvényein, a diákköri konferenciákon léptek fel, önálló rendezvényeket szerveztek és a néhány húzóember az évfolyamból egy olyan lökést adott a HÖK-nek, amely segítségével újrarendezte és újradefiniálta önmagát (természetesen pozitív értelemben).

Számomra (valószínűleg) következik egy újabb négy éves ciklus, a mostani évfolyamommal pedig annyi dolgom maradt, hogy elsősorban online (is)  sok boldogságot kívánjak, és ha lehetséges, akkor ezt a  pedagógus hivatás sikeres gyakorlása során érjék el:

Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: “boldog”. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet (John Lennon)