Projektpedagógia micro:bit segítségével 1.

Többször hangoztattuk, hogy a micro:bit (az eszköz alapjait bemutató saját videó) eszközökkel kiváló projekteket lehet létrehozni, mivel az eszköz kompakt, micro USB segítségével (az okostelefonokon található csatlakozó) csatlakozik a számítógéphez, több érzékelőt tartalmaz (hőmérő, fényerősség mérő, gyorsulásérzékelő, mágnesesség érzékelő), rendelkezik kijelzővel, a csatlakozókra pedig további eszközöket tudunk csatlakoztatni (motor, LED-ek, hangszóró stb.), valamint két programozható nyomógombot tartalmaz és az eszközök rádiós kapcsolattal is kommunikálhatnak a másik eszközzel. Mindez egy izgalmas fejlesztési környezetet és eszközt eredményez, amely segítségével tanulóink elkezdhetnek programozni és látványos tartalmakat hoznak létre, interaktív módon. Eközben elsajátítják egyes parancsok lényegét (HA feltételek, ciklusok stb.), amely a későbbiekben szükséges lesz a programozáshoz. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy-egy projekt felvillantásán túl, nem valósítottuk meg a tanulóinkkal közösen projekteket. Ezen változtattunk december 19-én a horgosi Kárász Karolina Általános Iskolában, amikor is felkészültünk egy projekt kidolgozásához. A tanulók 7. és 8. osztályos tanulók voltak és automata növényöntözőt építettünk meg.

A szakirodalom szerint (Nádasi, 2010) azonban ez az oktatási forma inkább a projekt orientált (projekt szellemű) csoportban tartozik, mivel nem a tanulók problémafelvetésére épül fel, hanem a pedagógus határozta meg a témát, azonban a további megvalósítás a projektoktatás kritériumai szerint történt:

A kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjék.
A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez.
Adjon módot individualizált munkára.
Adjon módot csoport munkára.
Kidolgozása összefüggő, hosszabb időtartamra nyúljon el.
A cél az iskolán kívüli helyzet megismerésére vagy megváltoztatására vonatkozzék.
Interdiszciplinaritás jellemezze.
A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt.
A tanulók önállóan döntsenek, és legyenek felelősek saját döntéseikért.
A pedagógus vonuljon vissza stimuláló, szervező, tanácsadó funkcióba.
A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak legyenek (Nádasi, 2010)

Fontos kiemelni, hogy az ilyen jellegű munka illeszkedik az olyan trendekhez és irányelvekhez, mint a kódolás és a programozás oktatása és fejlesztése, az informatikai kompetenciák fejlesztése, valamint az inter- és multidiszciplináris oktatás. Ebben a projektben például megjelent a Fizika (elektromos vezető, elektromos vezetés), a matematika (átlagszámítás, kerekítés, szögmérés), biológia (életfeltételek), elektrotechnika (kábelek csatlakoztatása) stb. A végeredmény pedig egy kész produktum, amelyet a tanulók bemutatnak. Való igaz, hogy ez nem egy tömeggyártásra szánt növényöntöző, de maga a folyamat és a vezérlő programozása egy nagyon izgalmas kihívást jelent.

A munkafolyamat megtervezésénél szem előtt tartottuk a pedagógiai projekt fő szakaszait:

a projekt gondolatának érlelése, inkubációs szakasz,
a projekt indítása: a projekt definiálása, a projekt megtervezése
a projekt végrehajtása
a projekt lezárása: prezentáció, értékelés (Nádasi, 2010)

Emellett a tervezésénél figyelembe vettük az üzleti világból átvett “soft skills” vagy puha készségeket, amelyek egyre inkább kerülnek a figyelem fókuszába. Nap mint nap találkozhatunk olyan szakemberekkel, akik kiválóak a saját területükön, de ezt nem tudják eladni, kommunikálni vagy egyszerűen képtelenek csapatban dolgozni. A csapatmunka-készség, kommunikációs készség, kreativitás, valamint az analitikus és logikus gondolkodás kapott kulfcsfontosságú szerepet a projektben (Bővebben a soft skill-ekről itt és itt)

Az automata növényöntöző projektnél a következő csapatokat láttuk elő:

Összeszerelés végző csapat
Programozó 1. csapat
Mérést végző csapat
Programozó 2. csapat

A csapatok folyamatos kommunikáltak egymással, segítették egymás munkáját, továbbadták az eredményeket. Ez a fajta munka feltételezte a pontos számításokat és kódolást, mivel a feladatok egymásra épültek, így a hibajavítás folyamata is jelentős szerepet kapott. A projekt megvalósításának ideje alatt (körülbelül 60 perc) a csapatok (2 fő/csapat) folyamatosan aktívak voltak és csatlakoztak azokhoz a tanulókhoz, ahonnan az eredményeket várták. A feladatlap letölthető itt.

A feladatlapon elérhető volt egy YouTube videó, ahol bemutatták az összeszerelés folyamatát. A tanulók néhány perces hatásszünet után előkapták az okostelefont és megnyitották a videót. Tény, hogy ezen a videómegosztó portálon rengeteg videó van a különböző folyamatokról, így a barkácsolástól a kisállatgondozásig használjuk ezeket a lehetőségeket és szerintünk nincs komolyabb akadálya, hogy az oktatásban is helyet kapjon az ilyen jellegű ellenőrzött tartalom. Érdekes volt megfigyelni azonban, hogy a rövidített linket (https://goo.gl/KqRXLi) mindig a google keresőmezőjébe írták be, amely nem adott eredményt, valamint azt, hogy bármennyire is fókuszba került a STEM (Science, technology, engineering, and mathematics) terület fejlesztése a lányok körében, szinte minden esetben lányok voltak az összeszerelő csapatban és sosem programoztak – tény, hogy az összeszerő csapatot kezelhetjük mérnöki diszciplínaként :).

A projektet sikeresen megvalósították és szinte lélegzetvisszafojtva figyelték, hogy a szívószálon lefolyik-e a néhány csepp víz és folyamatosan javították a hibát (várakozási idő) és a szögeket, majd nagy ováció kísérte, amikor elkezdte öntözni a növényt a motor.

Természetesen tudatában vagyunk, hogy az egyik legnagyobb akadály az eszközök beszerzésre lesz, habár ezen eszközök ára nem túl magas. A problémát úgy próbáljuk áthidalni, hogy a szabadkai Téli Egyetem keretein belül meghirdetett kurzusunk jelentkezői igényelhetnek egy hetes ingyenes “vándorcsomagot” és így további izgalmas projekteket tudnak megvalósítani.

Néhány kép a folyamatról: