Olvasom az oktatási miniszter kijelentését és nem akarom elhinni – 1200 ember munkaerő-felesleg (valószínűleg sok vajdasági magyar pedagógus is) az így is sok sebből vérző és alig-alig működő oktatási rendszerünkben. És a magyarázat: “szerbiai oktatási rendszer jelenleg ésszerűtlenül működik, mert az elmúlt években az ország lakossága nagymértékben csökkent, a tanügyben dolgozók száma azonban nem fogyatkozott”. Mert ugye minden más ésszerűen működik. Az igazgatóbizottságok száma, a helyi-tartományi-köztársasági képviselők száma is gondolom, hogy csökkenni fog. Mivel kevesebb az ember, kevesebb lesz az általuk megválasztott képviselő is (persze), hogy a részvételi arányokról ne is beszéljünk.
De nézzük az oktatást. Néhány éve a pedagógusokra szakadt az inklúzió. Hozzáteszem, hogy minden előképesítés nélkül, a tanítókra bízták a hátrányos helyzetű és sérült gyerekeket. Mindenhol körülöttünk fejlesztő pedagógus, tutor és tanító van egy átlagos osztályteremben (Horvátországban pedagógiai asszisztens is) és ezek fizetett munkahelyek. Nálunk ezt megoldja egy tanító és felszámolták a speciális tagozatokat és mindenki jött inklúzióba, mert ez így olcsóbb volt. Az ilyen környezetben persze lehet tehetséggondozásról beszélni, de azt hiszem, hogy csak beszélni, amikor a sérült gyerekek külön tantervvel tanulnak.
Ez után az önkormányzatoktól történt megvonások után, az egyik első reakció az volt, hogy a pedagógusok továbbképzését nem térítették tovább. Hozzáteszem, hogy ez nem csak lehetősége, hanem kötelezettsége a pedagógusoknak. Fizessék saját zsebükből vagy esetleg vegyék igénybe az egyébként vékony tartományi vagy magyarországi forrásokat, esetleg az ingyenes MNT-s képzéseket.
És nézzük a fizetéseket, hogy mennyiért csinálják ezt, rettegnek, hogy ők lesznek-e a következők vagy benne lesznek-e a következő hullámban? A pedagósuk átlagfizetése Szerbiában 42.146 dinár, amely a mostani (egyébként nagyon jó) árfolyam alapján 350 euró. Persze össze lehet hasonlítani ezt az összeget különböző bérekkel és költségekkel, de szerintem maradhatunk annyiban, hogy aki itt marad és ezt a HIVATÁST végzi, az egyértelműen nem az egyszerű és sokszor kegyetlen matek miatt teszi ezt (árufeltöltő Ausztriában: 1200 euró).
Csak azt nem tudom, hogy meddig lehet ezt a szakmát megalázni és megtörni. Sajnos közvetlen környezetemből is legalább 20 egyetemet végzett kiváló pedagógus vándorolt ki (akik mellesleg értelmiségiek és példaképek). Rendben van ez így? Hova vezet az egész? Lehet arról vitázni, hogy az általános 3+3+3 vagy 4+4 évig tartson-e, vagy arról, hogy kell-e egységes öltözék az általános iskolákba, esetleg arról, hogy a finn vagy a svájci oktatási modellt kövessük, de amíg nem lesz pénz hozzárendelve az oktatáshoz és nem lesznek a pedagógusok elégedettek, addig ezek üres szólamok vagy a figyelemelterelésre jó üresjáratok lesznek.
Ez most komoly? Nyomkodják a telefonjukat, amíg én beszélek?
Nagyjából így reagálhat egy átlagos szerbiai pedagógus az okostelefonok tanórai használatára. Érdekes módon, ami működik mindenhol máshol, nem működik az iskolában. Bárhol, ha érdekel valami, megnézzük a telefonunkon, megnyitjuk vagy rákeresünk az interneten, de ha közelünkben van egy ismerősünk, aki tudhatja a választ, megkérdezzük tőle, tehát működik az online és az offline környezet egysége. Az iskolában nem, sőt egyre több iskolai házirendben szerepel a mobiltelefonok használatát korlátozó rendelet. Nemrég tanítottunk egy belgrádi neves általános iskolában, ahol a bejárat felett a hatalmas tiltó tábla volt elhelyezve, amelyen egy áthúzott telefon volt látható.
Minden pedagógus rémálma – az előadásom hallgatói a következő rendezvényen: „Ötletből valóság” – Vajdasági Fiatal (Agrár)Vállalkozói Innovációs Verseny – Szakmai felkészítő nap, 2017 (Zenta)
Persze sokszor felmerül az, hogy milyen visszaélések követhetők el okostelefon segítségével: visszaélnek tanulók az órán készült képpel és videóval, kommunikálnak vagy játszanak órán, de már a tanórát megzavaró csörgés is jó oka lehet az eszközök tiltásának. Tapasztalataim szerint, a pedagógusok kételyei elsősorban a tanulói tevékenység ellenőrizhetetlenségéből adódnak. Például nem látják, hogy milyen felületeket látogatnak a tanulók. Mi lesz, ha a figyelmük vagy a tevékenységük elkalandozik, például Facebookoznak? Gyakorló pedagógusként elmondhatjuk, hogy ahhoz hogy a tanulók figyelme elkalandozzon, ahhoz nem szükséges (okos) eszköz. A siker kulcsa itt is a megfelelő motiváció és a tanulói tevékenység, valamint a tananyag részletes megtervezése.
Másrészről tapasztalható egy előrelépés az okostelefonok közösségi elfogadottsága terén. Az integrált funkcióinak köszönhetően, ma már nem számít illetlenségnek, ha valaki egy előadáson fényképeket készít a diáról vagy egy értekezleten rákeres egy-egy tartalomra.
Az okostelefonok integrált funkciói (saját szerkesztés)
Az Oktatástechnológia tantárgy tavaszi szemeszterében, arra vállalkoztunk a másodéves pedagógusjelöltekkel, hogy feltérképezzük azokat a lehetőségeket, alkalmazásokat és módszereket, amelyek segítségével az okostelefonokat szövetségesként tudjuk felhasználni az oktatásban. Az alkalmazásokat az online elérés és a virtuális megjelenítés jellemezte. Természetesen itt is jelentkezhetnek problémák: nincs mindenkinek ilyen eszköze, nincs megfelelő infrastruktúra (internet, töltő stb.), a szoftverek egy része még kiforratlan, sok esetben beta- vagy tesztverzió és nem ritka az sem, hogy egyes szoftverek fejlesztését leállítják és az elérésük megszűnik. Ebben a projektben olyan csapatokat alkottunk, amelyek egy-egy alkalmazás lehetőségeit kutatta fel, hozzárendelve a megfelelő oktatási módszereket is. Az eredményeket mikrotanítások segítségével mutattuk be. Minden csapat munkájában részt vettem és sokszor ugyanannyit tanultam, mint az egyetemisták, sok esetben a nulláról kezdtem az ismerkedést egy-egy felülettel.
Curiscope projektum bemutatása digitális történetmesélés módszerével (Benedek Judit és Józsa Mónika munkája)
Természetesen az oktatásban használhaót módszerek nem változtak, azonban gyakran kiegészültek újabb lehetőségekkel. Sokszor megjelent a kincsvadászat a csoportmunka keretein belül, kiegészítették egymást a hagyományos és a korszerű eszközök, de voltak teljesen online és virtuális “találkozások” is,
Csoportmunka hagyományos és korszerű eszközökkel
A hallgatói munkák jól sikerültek és az egész csoport megismerkedett az alkalmazásokkal, kipróbálták a gyakorlatban és oktatási helyzetbe kerültek. Bemutatásra kerültek a QR-kódok lehetőségei, a Minecraft oktatási felhasználása (egy olyan órán, amikor nem jöttek be az MTTTK-ra, hanem otthonról követték figyelemmel az oktatást), valamint emlékezetes maradt az online tesztek, a virtuális körséták és a virtuális csillagvizsgálás is.
Minecraft az oktatásban (kvízek, térlátás fejlesztése, mértani testek, színek). Göblös Bence és Jablonszki Nikolsz építette világ, amelyet Indiana Jones inspirált
A felhasznált eszközökből egy szöveggyűjtemény készül, amely a későbbiekben valószínűleg egy oktatástechnológiai tankönyv részét fogja képezni. Az összegyűjtött (jó és rossz) tapasztalatinkat pedig szeretnénk megosztani a pedagógusokkal és létrehoztuk az Oktatástechnológia 2.0 rendezvényünket, amely korszerű, akkreditált és ingyenes. Ez lesz gyakorlatilag a hallgatók vizsgatanítása és ami talán ettől is fontosabb, együtt dolgozom velük, az esetményt is közösen szervezzük. A rendezvényünkre eddig több mint 70 pedagógus regisztrált. A jelentkezésre szerdáig van lehetőség (regisztráció és részletes program: www.goo.gl/E6nako).
Várunk mindenkit szerettel és reméljük, hogy mefelelünk az elvárásoknak 🙂
