Csak nagyon ritkán írok olyan témákról, amelyek nem kötődnek szorosan a szakterületemhez. Ez a bejegyzés azonban egy oktatáspolitikai intézkedés hátterére próbál rávilágítani, mint a közoktatásban dolgozók béreinek csökkentése.

Egy előző tanulmányunkban ismertetett pedagógus béreinek összehasonlításból kiderült, hogy a szerbiai pedagógusok sok esetben többet keresnek a környező országok pedagógusainál. Várható volt ennek az eltérésnek a „kiigazítása”.

Mint ismeretes Szerbiában a közalkalmazottak bérét csökkentették 2014 folyamán és más olyan intézkedést is hoztak, amely például a munkaévek számítását befolyásolta és egyes esetekben akár 30 százalékos bércsökkenést is eredményeztek a felsőoktatásban oktató tanárok esetében. Másrészről egy másik rendelet az egyetemi karok saját bevételeit szünteti meg.

A közösségi oldalakon keringő kép talán kicsit sarkosan, de érdekes problémát vet fel. A bércsökkentések valódi oka, az idő közben kiszivárgott információk és a kialakuló botrányok tükrében is, továbbra is ismeretlenek. Mindenesetre az egészségügy, az oktatás és a közvállalatok (amelyek alkalmazottai leginkább a hatalmi pártokból kerülnek ki és semmilyen optimizáció nem történik meg az esetükben) összemosása igencsak érdekes. El kell azt is mondani, hogy a háttérben bizonyosan jelen van a nem politikai kapcsolat nélküli magánegyetemek egyre ügyesebb helyezkedése is.

Sajnos csak angol fordítást találtam: A country that destroys education never does it just for money, or because resources are lacking, or the costs are too high. A country that demolishes education is already governed by those who have everything to lose by the dissemination of knowledge. (Italo Calvino)

 Érdekes lehet azonban végiggondolni, hogy mit eredményez(het) a már így is több sebből vérző egészségügy és oktatás esetében ez a bércsökkentés:

• Azok a folyamatot meghatározó mutatók, mint a pedagógusok motiváltsága, innovációs törekvéseik, a tehetséggondozás és általánosságban véve a hatékonyság biztosan csökkenni fog és félek, hogy nem 10 százalékkal
• Egyre nagyobb esélyt látok rá, hogy a szakorvosok után, elkezdődik a több nyelven beszélő, magasan képzett tanárok elvándorlása is
• Azok a tanárok, akik a piac számára is naprakész és eladható tudással rendelkeznek, részben nyitnak vagy teljesen váltanak a magánszektor irányába
• Az angolul jól beszélő, megfelelő végzettséggel és ötletekkel rendelkező oktatók érdeklődése hangsúlyosabbá válik a pályázatok irányába

Nemrég hallgattam egy gazdasági témájú előadást a pénzügyi világválságról, ahol az előadó azt hangsúlyozta, hogy a válság és a nehéz körülmények kihívás és lehetőség kell, hogy legyen egy gazdaság számára. Én ugyanezt gondolom ebben a helyzetben, de másrészről úgy gondolom, hogy ezek a körülmények a vajdasági magyar közösség többségét nagyon érzékenyen fogják érinteni.