Az osztálytermi munkát vagy akár egy előadást általában felpezsdíti egy megfelelő időben feltett kérdés és ez által az előadó, tanár is fontos információkhoz juthat ilyenkor. A hagyományos módszereket alkalmazó pedagógus egy sor nehézségbe ütközhet az ilyen interaktív munkaformák keresésekor. Például, ha kérdést tesz fel, akkor a tanulók nem motiváltak a válaszadásban, sőt egyre gyakrabban tapasztalható az osztálytermekben az a jelenség, amikor “szégyen és kínos tudni valamit” egy osztályközösségben. Másrészről az ilyen jellegű aktivitásban csak néhány hallgató vesz részt. Gyakran jelentkezhet az a probléma is, hogy az első válaszadók helyes választ adnak, így a többieknek nem lesz módjuk a válaszadásra vagy befolyásolja a válaszukat. Abban az esetben, ha szavazással szeretnénk interaktivitást becsempészni az oktatási folyamatba, akkor gyakran történik az, hogy az osztály kis százaléka voksol az egyik és szintén kis százaléka a másik alternatívára. Az osztály nagy része “bizonytalan” marad, még a ha kérdés igen-nem jellegű is. A papírcédulákra történő válaszadás kiküszöbölheti a fent felsorolt problémák egy részét, de ezek átnézése és a beérkezett válaszok összegzése szintén időigényes feladat. A pedagógus arra a kérdésére, hogy világos volt-e a tananyag, általában lelkes bólogatást kap válaszként, de a tudásfelmérő alkalmával döbben rá, hogy a helyzet mégsem ilyen rózsás.
Az oktatástechnológia ezeket a pedagógiai/módszertani törekvéseket támogatta a szavazó- és feleltető gépek megalkotásával, majd egyre nagyobb szerepet kaptak a számítógépek és az itt futó alkalmazások. Az interaktív táblákkal egy újabb hullám érkezett, amikor a gyártók és a forgalmazók intenzív népszerűsítése mellett, az interaktív táblákat kiegészítő szavazórendszerek kerültek forgalomba. Ezek az eszközök azonban költséges fejlesztésnek bizonyultak és a nemzetközi folyóiratokban egyre gyakrabban találkozunk azzal a véleménnyel, hogy ezek kihasználtsága és hatékonysága nem arányos a befektetett anyagiakkal.
A web 2.0 ebben a tekintetben is jelentős változásokat hozott, már csak azért is mert a visszacsatolás és az interakció az egyik jelentős meghatározója ezeknek a szolgáltatásoknak. A felkínált szolgáltatások közül olyan eszközt kerestem, amely ingyenes, böngésző alapú, felhasználóbarát és lehetőleg (hallgatói részről) ne legyen regisztrációhoz kötött. Az elvárásaimnak a legjobban a Socrative (wwww.socrative.com) alkalmazás felelt meg.
A rendszer felhasználóbarát és három típusú kérdést támogat (feleletválasztós, igaz/hamis és kifejtő). Az alkalmazás okostelefonokon is tökéletesen futtatható. Kérdések importálhatók másik felhasználó profiljáról (egy számsorral, amennyiben ezt a felhasználó nem tiltja meg). Az eredmények és az online hallgatók folyamatosan figyelemmel kísérhetők és az eredmények letölthetők Excel táblázatba (sajnos a magyar karakterek nem jelennek meg), ahol az egyes tartalmak százalékos aránya is megjelenik. A kérdéssor letölthető, de sajnos a rendszer csak PDF generálására képes, így az interakció elveszik.
A hallgatóim számára olyan kérdéseket tettem fel ebben a rendszerben, amelyért aktivitás pontokat adminisztráltam, azonban ebben a formában mindenki egyenlő eséllyel indul és mindenkinek lehetősége van választ adni. Az adott kérdéssor az óra során egy kattintás segítségével indítható. Másrészről az előző órai előadásom sikerességét tudom felmérni ezzel a rendszerrel, valamint az otthoni feladatokat tudom néhány kérdéssel ellenőrizni. A folyamat során aktivitás pontokat adminisztrálok azoknak a hallgatóknak, akik a teljes kérdéssort hibátlanul oldották meg és esetleg felhívom a figyelmét a rosszul teljesítő hallgatóknak (zöld-piros színekből ránézésre kitűnnek, de a hallgatók minden válasz után visszajelzést kapnak a válasz helyességéről) az otthoni gyakorlás fontosságára (remélhetőleg még időben). A letöltött és egyesített Excel táblázatokat továbbküldöm az évfolyamok közös e-mail címére.
A rendszer hátránya az, hogy számítógép szükséges, de ez az informatika oktatása során alapértelmezetten adott. A osztálytermi munka támogatása mellett, a rendszer alkalmas az otthoni aktivitás serkentésére és követésére is, így akár online házi feladatok adhatók ki (a kérdéssorok elérhetősége a tanár felületéről tetszőleges ideig engedélyezhető).
A rendszer működését (felhasználói részről) mindenki kipróbálhatja és informatikai tudását is ellenőrizheti a folyamatban lévő kérdéssor segítségével (cím: wwww.socrative.com, Student login, Room: 84752753).
Niel Armstrong az Neil Armstrong igazából… Tehát a helyes válasz az, hogy nem Niel Armstrong járt először a Holdon.
🙂 helyes az észrevétel…