2013. december 17-én az MTTK-n bemutattuk az elmúlt években megjelentetett kiadványokat, többek között az Oktatásinformatika egyetemi tankönyvet is.
Habár Magyarországon igen minőséges kiadványok jelennek meg az oktatásinformatika témakörében (legutóbbi: Ollé J. – Papp-Danka A. – Lévai D. – Tóth-Mózer Sz., Virányi A. (2013): Oktatásinformatikai módszerek – Tanítás és tanulás az információs társadalomban), illetve tudományos folyóirat jelenik meg (Oktatás-Informatika), a vajdasági magyar tudományos életben még nem jelentek ilyen jellegű kiadványok magyar nyelven. A vajdasági magyar (köz)oktatás helyzete azért specifikus, mert magyar nyelven (és sokszor magyar értékrendek) és a szerb Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium programjai és előírásai alapján valósul meg.
Reményeim szerint ezért is hiánypótló az Oktatásinformatika tankönyvem Vajdaságban, de a magyarországi is érezhető, már csak abból a tényből kiindulva, hogy több anyaországi felsőoktatási intézmény is felvette a kötelező vagy ajánlott szakirodalom közé, a kiadvány tartalmához közel álló kurzusok esetében. A szakvéleményezők dr. Takács Márta (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka), dr. Ivanović Josip (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka), dr. Ősz Rita (Óbudai Egyetem, Budapest), dr. Tóth Péter (Óbudai Egyetem, Budapest) voltak.
Informatika esetében, talán az első felmerülő kérdés, hogy miért könyv médiumra esett a választás. Mivel egyetemi tankönyvről van szó, erre a kérdésre az első válasz az, hogy a diákok még ma is a terjedelmesebb tartalmakat kinyomtatják, ha ezekből tanulni szeretnének. A másik válasz pedig még inkább gyakorlatiasabb: a szakmai előmenetelnél csak az ISBN rendszerű kiadványokat számíthatunk be. Habár a podcastek és a különböző elektronikus médiák elkészítése sok esetben időigényesebb és nagyobb szakmai tudást igényelnek, mint a szöveg alapú tartalmak, ezek a szerbiai tudományos életben nem értékelt produktumok.
Habár az említett kiadvány vajdasági magyar könyv, kitekint:
- Elsősorban a környező országok eredményeire, összehasonlítva az általunk mért és tapasztalt jelenségekkel (például az IKT eszközök alkalmazásának akadályainál Buda András magyarországi és az ITL Reserach nemzetközi eredményei vettük alapul).
- Másodsorban az online világba, amelybe az ugrás megvalósul a szövegben található linkek és hivatkozások segítségével. Emellett online formában is elérhető és nem utolsó sorban online szakvélemények jelentek meg a könyv kapcsán.
A könyv kéziratának leadásától a kiadásig két év telt el, így a szakvéleményben megfogalmazott hiányosságok részben ezeknek az utólagos javításoknak tudható be.
Habár a könyv informatikai tartalmú, folyamatosan módszertani elemekkel egészíti a technikai leírásokat, ezzel a hogyan működik kérdés mellett, a hogyan és miért alkalmazzuk az oktatási folyamatban kérdésekre próbál válaszolni. A másik fontos szempont a könyv megírása folyamatában az volt, hogy elkerüljük az innovációs folyamatokkal párhuzamosan lejátszódó „csodavárást”, az előnyök mellett a hátrányokat és nehézségeket is megvizsgáltuk. Ezt fogalmazta meg Lencse Máté az online elemzésében is:
“A könyv egyik nagy pozitívuma már itt megjelenik: nem próbálja az oktatásinformatikát egy tökéletes, mindent megoldó eszköznek, keretnek beállítani, felsorolja a hibáit és hiányosságait is, kihangsúlyozza a személyes kapcsolat fontosságát és figyelmeztet az internet veszélyeire is (tartalmak, ismeretlenekkel való kapcsolat, stb.). Szerencsére ez az attitűd végig jellemzi a könyvet: az eszközöknél is megjelennek az előnyök és a hátrányok egyaránt.”
Kapcsolódó médiahírek:
Magyar Szó
Pannon RTV