May 19

Informatikai tehetséggondozás az MTTK-n

Posted on by

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar a szabadkai tehetségpont része, a magyarországi székhelyű Géniusz Portál hálózatában (http://geniuszportal.hu/node/1035). A közeljövőben kezdetét veszi az érdemi munka, amely magába foglalja az informatikai tehetséggondozást is. A program elsősorban a résztvevő hallgatók érdeklődéséhez köréhez igazodik és a következő területeket érint(het)i:

  • 3D modellek készítése – kiterjesztett valóság
  • IKT eszközökre vonatkozó kutatások
  • Az oktatás és az IKT összefüggéseinek feltárása
  • Közösségi oldalak
  • Online tartalmak létrehozása (honlapkészítés)
  • Pedagógusok és pedagógusjelöltek attitűdvizsgálata
  • Virtuális tanulási környezetek és ezek fejlesztése

Várjuk azon hallgatók jelentkezését, akik:

  • Érdeklődést mutatnak az informatikai jellegű kutatások és rendszerek fejlesztése irányába
  • Hajlandók heti néhány órát, a rendszeres kötelezettségeik mellett, kutatásokra elkülöníteni
  • Nem riadnak vissza az eredményeik nyilvános prezentálásától (például: diákköri konferencián)

A munka és az egyeztetés egy zárt Facebook csoport felületén történne, kiegészülve személyes konzultációkkal.

Az érdekeltek a következő csoporthoz csatlakozva jelentkezhetnek a tehetséggondozásra: http://on.fb.me/12F9qlq

Apr 26

Élménypedagógia QR-kódok segítségével

Posted on by

Az informatika gyors fejlődése és az újabb eszközök, felületek és alkalmazások megjelenése szűkössé teszi azt a 30%-os változtatható teret, amelyet a szerbiai felsőoktatási törvény jóvá hagy a két akkreditációs ciklus között. A QR-kódok megjelenés és terjedése is egy ilyen új terület, amely elsősorban az okostelefonok térhódításával kapott szárnyra, úgy gondoltam hogy a pedagógusjelölteknek találkozniuk kell az egyetemi tanulmányaik során.

Amellett, hogy igen széles körben elterjedtek a QR-kódok (megtalálhatók a plakátokon, névjegykártyákon, belépőkön, de még a fogkrém tubusán is), egyre több tanulmány születik az oktatásban történő hatékony felhasználásukról (titkosított üzenetek, feladatsorok megoldása, kincskeresés, stb.).

 

E kettősség vezérelt, amikor úgy döntöttem, hogy beemelem a QR-kódokat az oktatásinformatika tartalmai közé az MTTK-n folyó képzésben. A frontális munka helyett, a kollégáimmal egy Google dokumentumban kezdtük el egy QR-kódos játék megtervezését. A játék az MTTK épületén belülre terveztük, feladatok teljesítését foglalja magába, amely elsődlegesen a QR-kódok segítségével oldhatók meg. Az elsőéves hallgatóim (Hamar Alisza, Mácsai Máté, Szarka Ákos és Szokola Péter) jelentkeztek szervezőként, megosztottuk velük az elképzeléseinket és ők folytatták a játék kidolgozását. A játék előtt a hallgatókat értesítettük (órán és a Facebook csoportban), hogy QR-kódos verseny lesz (győztes csapat pluszpontokat kap) a következő órán és vértezzék fel magukat tudással és eszközökkel (kódolási és dekódolási ismeretek, laptop, használható honlapok, okostelefonok, stb.). Ezzel párhuzamosan egyeztettem az intézményvezetéssel és közöltem velük, hogy mindenfelé rohangáló és fényképező hallgatókra számítsanak az adott időintervallumban 🙂

Az android operációs rendszerű telefonok nagy részén már alapértelmezetten megtalálható egy QR-kód olvasó. Általában a Barcode Scanner, JAVA alapú alkalmazás a Kaywa, de Windows mobil operációs rendszerekre is telepíthető ez az olvasó QR Code Reader elnevezésű szoftver formájában. Emellett vannak olyan alkalmazások, amelyek számítógépre telepíthetőek (windows operációs rendszerre) és itt tud QR-kódokat értelmezni. Ennek az a hátránya az, hogy a QR-kódokat a számítógépre kell másolni és ez a verseny alkalmával az értékes idő elvesztésével jár. Ilyen szoftver a  CodeTwo QR Code Desktop Reader. A dekódolás mellett fontosnak tartottuk, hogy a csapatok QR-kódokat készítsenek, és ezeket megosszák az évfolyam zárt facebook csoportjában.

Fontosnak tartottuk azt is, hogy az egész kincskeresés egy keretet kapjon, amely aktuális (április 22. – a Föld napja) és egy kitalált történettel teszi érdekessé a játékot.

A szervezésnél a következő szempontokat tartottuk fontosnak:

  • 5-6 főből álló csapatoknál egyenlő számú okostelefon legyen, valamint az IKT ismereteik és a nemek aránya is legyen megközelítőleg azonos legyen
  • Ugyanazokat a feladatokat kapják a teamek, de eltérő sorrendben. Ezzel elkerüljük a torlódásokat az egyes állomásoknál
  • Az állomások az épületen belül szétszórtan helyezkedjenek el. A sétálás, keresgélés vagy akár a futás külön élményt ad a játéknak
  • Úgy tervezzük meg a folyamatot, hogy ne legyen lehetséges az egyes állomások kihagyása: egymásra épülő feladatok, jelszó kimondása az egyes állomások “beépített embereinél”

A játék a következő technikai elemekből épült fel:

  • Útbaigazításokat tartalmazó QR-kódok (feladatok, helyszínek, személyek)
  • Jelszóval védett ZIP fájlok vagy blogbejegyzések (a megnyitáshoz szükséges jelszavat az előző állomás QR-kódja tartalmazza)
  • Online feladatsor (MOODLE), amely csak a maximális pontszám esetén jelenít meg információt (természetesen az internetes keresés segítségül hívható)
  • QR-kódok készítés, tetszőleges eszközzel, majd feltöltése. Konkrét feladat: vicc kódolása, amely semlegesíti az földönkívülieket 🙂

QR-kódok készítésére a http://qr-kod.hu/ vagy a http://www.qrstuff.com/ honlapokat használták a hallgatóink.

A győztes csapatra a rugalmasság (sok esetben kisebb csapatokra szakadtak), a változatos eszközhasználat (telefon, asztali gép, laptop) volt jellemző. Számunkra egyedüli korrigálható dologként a feladatok egyértelműbb leírása maradt: a hallgatók rájöttek, hogy a veszélyes hulladékokat tároló konténer a műanyag szemetes (amely hátuljára QR-kód volt ragasztva), de arra már nem, hogy a beépített ember a portás bácsi és nála is van QR-kód (vagy csak kellemetlen volt megszólítaniuk).

Pozitívumként mondható el az is, hogy a QR-kódok a helyszíneken maradtak kiragasztva, így a többi évfolyam hallgatói is le tudták olvasni.

A nem szokványos jelenségre sokan felkapták a fejüket, a felsőbb évfolyamok kérték, hogy számukra is szervezzünk játékot és nem fogadták el a magyarázatomat. hogy ez csak az elsős hallgatók számára készült és számukra lehet érdekes :).

Úgy gondolom, hogy a hallgatókban igen erősen rögzült a QR-kód fogalma ebben a “tanulási környezetben”. Nagy kár, hogy nincs idő minden fogalmat ilyen módszerekkel feldolgozni.

Fényképalbum a játékról

Mar 05

Az első hetek tapasztalatai az új szemeszterben

Posted on by

Az első hetek tapasztalata, néhány nagyobb horderejű projektum befejezése és az első tavaszi napsugarak megérkezése engem is arra ösztönzött, hogy leírjam a tapasztalataimat az első néhány hétről a tavaszi szemeszterben.

MTTK

Az általános informatikai teendőim keretében elkészítettem egy elektronikus Felvételi tájékoztatót, amely segítségével az érdeklődők részletes információkat kapnak a Karról, valamint a közösségi oldalakon is egyszerűen meg tudjuk osztani. Az intézményt először próbáljuk meg így népszerűsíteni, annak ellenére hogy már  tavaly is túljelentkezés volt, idén a felvételizők tudásának a minőségi javulásában bízunk. A hallgatók felkészülését az előző évek online(osított) felvételi tesztjei is segítik, általános műveltségből és tájékozottságból.

A felvételi tájékoztató részeként elkészült az intézmény Virtuális körsétája, amelyet Bús Kornélia, Bognár Renáta, Kiss Krisztina, Juhász Dániel, Kovács Cintia és Kurcinák Melissza harmadéves hallgatóink készítettek el a tavalyi évben az oktatástechnológia kurzusom keretén belül. Ezt a munkát átdolgozva töltöttük fel a honlapunkra a körsétát, amely érdekes lehetőséget kínál a külső érdeklődőknek, de a Kar hallgatóinak is, ugyanis közelebbről szemügyre tudják venni az intézmény olyan irodáit, amelyekbe a belépés csak külön engedéllyel vagy megfelelő indokkal lehetséges (Dékáni iroda).

Oktatásinformatika

Az oktatásinformatika kurzusom elméleti tartalmai közé az online tanulási terek és az interaktív taneszközök elméleti elemei kerültek be jelentősen több óraszámmal, mint ez az előző években volt tapasztalható. Az elméleti oktatás kiegészítéseként egy facebook zárt csoportot hoztam létre, amely igazán közkedvelt a hallgatóim körében és nagy aktivitás tapasztalható itt egész héten. Az elsőéves hallgatók mellé felvettem ide néhány innovatív hozzáállású kollégát és néhány oktatásinformatikában járatos és lelkes hallgatót a felső évfolyamokról. Ez a felület sokkal népszerű mint a MOODLE alapú rendszerünk volt (habár ez is párhuzamosan működik), mivel a hallgatóink a nap jelentős részében elérhetők és hozzászólnak és linkelnek a számukra érdekes témákban. Nem mellékes az sem, hogy ez a környezet számukra már ismert és a regisztrációra sem kell időt fordítani. Ezekben a csoportokban aktívak az olyan hallgatók, akik az offline környezetben nem (akarnak vagy mernek) hozzászólni az egyes témákhoz. A számos pozitívum mellett említést kell tenni az egyes hallgatók trágár és illetlen hozzászólásairól, amelyeket egyszerűen nem tudok megérteni, mivel ez a környezet is az MTTK egy oktatási felülete, még ha nem formális is. Valószínűleg ez is privát szféra és a tanulás multitaszking összemosódásának az eredménye. Én ezeket a posztokat lelkesen gyűjtögetem, remélhetőleg tudatosítani tudom ezekkel az egyetemistákkal a digitális lábnyom és a gondolkodj mielőtt posztolnál fogalmak és szabályok alapelveit.

A közösségi média mellett elkezdtem az előadásaim rögzítését itthoni körülmények között, mivel úgy gondoltam, hogy ha ezt az egyetemi oktatóteremben tenném meg, akkor elveszítené az előadás a spontanitását és nem tudnék elég teret és időt biztosítani a hallgatók hozzászólásainak, valamint az előadásom az interaktivitása is csökkenne.

A kurzus gyakorlati tartalmai a prezentációs szoftverek közül a PowerPoint mellett a prezi nyer egyre nagyobb teret (a valós helyzet az óraszák számábam is megnyilvánul). A prezi segítségével egyszerűen teljesül a hallgatóink azon igénye az online tartalmak egyre jelentősebb megjelenítésére (amely a PowerPoint szoftver segítségével igen nehézkes, még akkor is ha a 2010-es verzióban történtek előrelépések).

Oktatástechnológia

Gyakorlati oktatásban az elektronikus keresztrejtvényeket emeltem be a tartalmak közé: (EcdlipseCrossword) és html alapú dinamikus keresztrejtvény (Hot Potatoes), valamint a panorámaképek készítését és publikálását. A honlapszerkesztés és az online tanulási környezetek telepítését és testreszabását egy választható kurzus (E-learning környezetek telepítés és testreszabása) oktatási tartalmai közé illesztettem be.

ELTE PPK

Oktatásinfromatika rendszerek

Az új rendszerben és az új szakirányon (andragógia) történő tanítás érdekes és egyben izgalmas kihívások elé állítottak. Egyelőre boldogan tapasztalom, hogy a honlapkészítés folyamatában a hallgatók nagy része kézzelfogható és a későbbiekben is felhasználható felületeket hoz létre, amelyek témaköre az idegen nyelv tanításától a gasztronómiág terjed. Az első órán megtartott egyeztetés után, úgy döntöttem, hogy a tartalmakat a lehető legkisebb lépésekre osztom fel és részletes tutorial jellegű szövegekkel támogatom a folyamatot. A kurzus alatt a fő célom az, hogy mindenki elsajátítsa a szükséges ismereteket, folyamatos feladatmegoldás visszacsatolásával, és hogy elkerüljem a szemináriumok alkalmával gyakori jelenséget, amikor is a hallgatók megkérnek valakit, hogy készítse el a munkájukat. Külön sikerként élem meg a hallgatók által támasztott igényt az újabb szövegek feltöltésére és azt, hogy néhányan a másik kurzusról is bejárnak a panorámakép-szerkesztő óráimra.

A más rendszerek közötti különbség megnyilvánul az órák terjedelmében (Szerbiában 45, Magyarországon 90 percesek az órák), valamint az érdemjegyek számában és magasságában (Szerbiában 5 és 10 közötti érdemjegyek vannak). A hallgatók előtudása itt is igen változó képet mutat, talán a legszembetűnőbb különbség a magyarországi hallgatók gyakorlati készsége az online környezetekbe történő regisztrálására, amely (szerintem) betudható az online ügyintézés fejlettségének (a szerbiai viszonyokhoz képest).

A másik igen kellemes meglepetés a magyarországi előadó kollégák nagyszámú és naprakész blogja volt, amely a szerbiai akadémiai életre még egyáltalán nem jellemző. Ezáltal az internet tudásanyaga is gazdagodik, valamint szakemberek gondolatai és tapasztalatai válnának hozzáférhetővé a világhálón.

Az oktatási feladataim mellett frissítettem a blogomat, amely már nagyon web 1-es képet mutatott, valamint elvégeztem a Coursera E-learning and Digital Cultures e-learning kurzusát, amelyhez a   “vizsgamunkámat” a közösségi oldalakon megvalósuló tanulási alternatíva témával készítettem el.