A 2014-es évben kialakult felkérés, együttműködés köré (Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Multimédia az Oktatásban Szakosztály, Budapest és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka között) felépült konferencia 2015.május 22-én és 23-án került megvalósításra.
A szervezés folyamatában tapasztalhattuk, hogy az IKT eszközök nem csak az oktatás folyamatában alkalmazhatók kiválóan, hanem a konferencia szervezését is hatékonyan segíthetik. Az ilyen jellegű szervezés, az e-learninghez hasonlóan, költséghatékony és áthidalják a földrajzi távolságokat (ebben az esetben Budapes-Szabadka).
Az online regisztrációs rendszerünkbe 81 előadó regisztrált, 56 tanulmánnyal. Emellett 8 vendég érkezett, többek között az MNT, a NJSZT és az OFI képviseletében. A kétnapos rendezvény programjában idén először kaptak helyet műhelymunkák a pedagógusok részére, amelyen 18 pedagógus és pedagógusjelölt vett részt. A műhelymunkákat és a konferenciát is akkreditáltuk a Vajdasági Pedagógiai Intézetnél. Másrészről az újvidéki Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárságnál is eredményesen pályáztunk, amely lehetővé tette, hogy a külföldi előadóink egy jelentős részének szállást és útiköltség-térítést fizessünk ki.
A plenáris előadások az idén is kiváló kezdést biztosítottak és előrevetítették a későbbi előadások témáját és az aktuális problémákat. Az idén az e-learning és az m-learning volt az egyik leghangsúlyosabban képviselt kutatási és fejlesztési terület.
Az MTTK és a NJSZT MMO sikeres együttműködéséből létrejött a NJSZT MMO Vajdasági Tagozata.
A konferenciát idén is szabadkai körsétával zártuk, Szabadka legismertebb épületeinek megtekintésével, kiváló idegenvezető segítségével.
Jövőre a III. IKT konferencia és a XXII Multimédia az oktatásban konferencia külön-külön kerül megszervezésre (Szabadkán és Keszthelyen). Úgy gondolom, hogy mindkét eseménynek létjogosultsága van, azonban az idei minőséget és az előadók számát igazán nehéz lesz túlszárnyalni.
Ha ránézünk a térképre, amelyre az előadóink intézményeinek városát jelöltük be, továbbra is az elsődleges szempont a magyar és a szerb nyelvterületen kívül eső intézmények felkeresése (annak ellenére, hogy a konferencia tudományos programbizottságában már megjelennek ezekről a területekről származó kollégák) és a kelet-nyugat irányba történő “terjeszkedés”.
Kapcsolódó tartalmak:
Média:
Leave a Reply